Új!100%-os pontosságú teszt a Down-kór, a Patau-kór és az Edwards-kór szűrésére: NIFTY-teszt. Lásd alább.

A Down-kór, más néven 21-es triszómia olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma többlete okoz (kettő helyett három 21-es kromoszóma van a sejtekben). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel. Mivel ez a rendellenesség általában nem öröklött, a magzat családi előzmény nélkül is hordozhatja ezt a kromoszóma hibát. A Down-kór gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Magyarországon a 37 év feletti várandósoknál felajánlják a magzat kromoszóma-vizsgálatát, mely beavatkozás azonban körülbelül 1%-kal növeli a vetélés kockázatát. Mivel a 37 év alatti korosztály számára ezt a vizsgálatot rutinszerűen nem végzik el, a Down-kóros gyerekek döntő többségét a fiatalabb kismamák szülik.

A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat (szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb.) is okozhat. A Down-kórt a szellemi fejlődés különböző súlyosságú elmaradottsága mellett a jellegzetes arcfelépítés, valamint gyakran más fejlődési betegségek, például szív-, érzékszervi és emésztőrendszeri rendellenességek kísérik. A Down-kóros magzatok körében az egészségeseknél nagyobb a spontán vetélés kockázata, a megszülető gyermek pedig speciális gondozást, nevelést igényel, néha egy életen át. Mindez komoly terhet ró a családra, ezért nagy jelentősége van a Down-kór szűrésének, vagyis a betegség felderítésének még magzati korban. A betegség az esetek 95%-ában nem örökletes, ezért családi előzmény nélkül is megjelenhet.

  A Down-kór kockázata az anyai életkor szerint
    (nemzetközi adatok)

Fontos tudni, hogy csak az anyai életkor alapján a Down kóros esetek csak kb. 30 %-a szűrhető ki. Az 1980-as évektől, az ultrahang készülékek fejlődésének köszönhetően egyre több lehetőség nyílt arra, hogy ezt az arányt növelni lehessen. Elsőként a magzati tarkóredő vastagságának mérése került bevezetésre, melynek segítségével szűrések hatékonysága jelentősen emelkedett, kb 75%-ra.

Következő lépésként az anyai vérből a magzat által termelt két fehérje (PAPP-A és a free- ß-hCG) koncentrációjának meghatározásával már 85%-os valószínűséggel lehetett a Down kóros magzatokat kiszűrni. Ezt a vizsgálatot hívjuk kombinált tesztnek.

Az utóbbi években - köszönhetően az ultrahangos készülékek állandó fejlődésének - több olyan magzati ultrahangos jel vizsgálatára nyílt lehetőség, melyeknek köszönhetően a magzati Down szűrés hatékonysága 95-97%-os emelhető. Ezek a magzati orrcsont megléte (2. kép) vagy hiánya, a magzati szívfrekvencia, a magzat hasában található ductus venosus nevű éren mért áramlásvizsgálat, valamint a magzat szívében az egyik billentyűn mért áramlásvizsgálat. Az így elvégzett vizsgálatot nevezik kiterjesztett kombinált szűrésnek  (ld. táblázat).

Mi a szekvenciális szűrés?

A szekvenciális szűrés során a 12-14. heti kombinált teszten átesett kismamákat, a kapott eredmények alapján három csoportba sorolják.

Az elsőbe kerülnek azok, akiknél a kapott kockazat alacsony. Az ők esetükben a 18-20. heti ultrahangvizsgálat szükséges.

A második, szűkebb csoportbai, úgynevezett közepes kockázatú kismamák tartoznak. Ezeknél a kismamáknál a 16. héten egy újabb vérvétel (integrált teszt), 18-20 hetesen pedig egy részletes ultrahangvizsgálat javasolt.

A harmadik csoportba, amelybe a kismamák mindössze 1-2 százaléka sorolható, az 1/250-nél nagyobb kockázatú várandós nők kerülnek. Kizárólag ezeknel a kismamáknal vegezzuk magzatvíz- vagy lepényboholy-vizsgálatot.

Mi az integrált teszt?

A Teszt két vizsgálati lépésben kerül elvégzésre.

Az első vizsgálat ajánlottan a terhesség 12. hetében (de a 10. és 13. között bármikor) végezendő, amely alkalmával vérvétel és ultrahangos vizsgálat történik.

A második vizsgálat újabb vérvétellel jár, ajánlottan 15. vagy a 16. héten, de a terhesség 22. hetéig elvégezhető.

Az Integrált-teszt a két vizsgálat részeredményeinek összevetésével határozza meg a rendellenességek előfordulásának kockázatát. Pozitív eredmény esetén a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására és a várandósnak ajánlott a magzati kromoszóma vizsgálat (amniocentesis vagy chorion biopsia) elvégeztetése, amely módszerrel meghatározható, hogy a terhesség sújtott-e a rendellenességgel.

AFP-vizsgálat

Bár ez önmagában kevéssé ad megbízható eredményt, meg kell még említeni az alfa-fetoprotein (AFP) nevű fehérje jelenlétének vizsgálatát is. Sok helyen ugyanis még mindig bevett szokás, hogy az alacsony AFP-ből Down-kórra következtetnek. Emiatt nagyon sok felesleges magzatvíz- vizsgálatot végeznek, pedig az alacsony AFP önmagában nem elég ok a magzatvíz-mintavételre, mint fennebb leírtuk, ma már sokkal pontosabb szűrések léteznek.

Az AFP-szintet egyébként – egyéb biológiai jelzőanyagok mellett – az integrált és négyes teszt során is megmérik.

​

A vizsgálat hatékonysága

A vizsgálat találati aránya (DR)

A rendellenességgel sújtott terhességek azon hányada, ahol a szűrővizsgálat eredménye pozitív – átlagosan 94% a Down-kórra, 86% a nyitott gerincre és közel 100% a koponyahiányra.

Az anyai életkor szerepe a vizsgálati eredmény értékelésében

Előrehaladottabb korú várandósoknál gyakoribb a pozitív eredmény, mivel az anyai életkorral nõ a Down-kór előfordulásának kockázata.

A szűrővizsgálatban értékelt jelzők a Down-kórral sújtott terhességek esetében

Az első trimeszterben (11-14. terhességi hét között);

•           az anyai vérben vizsgált PAPP-A-szint általában alacsony – körülbelül fele az egészséges terhességeknél tapasztaltnak.

•           az ultrahang-vizsgálattal mért magzati tarkóredő vastagsága általában nagyobb – körülbelül kétszerese az egészséges terhességeknél tapasztaltnak.

A második trimeszterben (15-20. terhességi hét között);

•           az anyai vérben mért AFP- és oestriol-szintek általában alacsonyabbak (kb. Háromnegyede a rendellenességgel nem sújtott terhességekének).

•           az inhibin- és szabad ß-hCG-szintek általában magasabbak (a duplája a rendellenességgel nem sújtott terhességekének).

Az anyai vérben vizsgált jelzők koncentrációja és a magzati tarkóredő vastagsága is változik a terhességi korral. Az első harmadban a PAPP-A szintje és a tarkóredő vastagsága növekszik. A második trimeszterben az AFP és az oestriol növekszik, a szabad ß-hCG csökken, az inhibin pedig csökken a 17. hét elõtt és növekszik a 17. hét után. Annak érdekében, hogy ezek a változó értékek a terhesség minden szakaszában értelmezhetők legyenek, a jelzők az azonos terhességi korú, rendellenességgel nem sújtott terhességeknél megfigyelt mediánérték szorzataként (MoM) kerülnek kifejezésre.

A jelzők eredményének hatása a Down-kór kockázatának alakulására

A grafikonok a rendellenességgel sújtott, illetve nem sújtott terhességek eloszlását mutatják a különböző jelzők értékeinek tükrében. A két görbe metszéspontja az az érték, ahol a Down-kór előfordulásának kockázata megfelel a népességre vetített átlagos előfordulási értéknek. A grafikonokat megfigyelve látható, hogy ha az AFP- és az oestriol-értékek 0,84 MoM alatt, az inhibin- és a szabad ß-hCG-értékek 1,3 MoM, illetve 1,6 MoM felett vannak, a PAPP-A-érték 0,6 MoM alatt, míg a tarkóredő vastagságának értéke 1,5 MoM fölött van, a Down-kór kockázatának emelkedését, míg az értékek ellentétes irányban való elhelyezkedése a kockázat csökkenését jelenti.

A szűrővizsgálat eredményét befolyásoló tényezők

A terhesség kora

A terhesség korának hibás megállapítása pontatlan eredményt ad a markerek MoM-értékének meghatározásakor. A terhesség korának pontos meghatározásához ultrahang-vizsgálat szükséges.

Anyai testsúly és etnikai csoport

A vérmarkerek szintje általában alacsonyabb a nagyobb testsúlyú, míg emelkedettebb az alacsonyabb testsúlyú nők esetében. Az AFP és a szabad ß-hCG értékei általában magasabbak az afrikai eredetű asszonyoknál, mint az európaiaknál.

Ikerterhesség és inzulinfüggő cukorbetegség

Az AFP, az oestriol, az inhibin és a szabad ß-hCG emelkedettebbek ikerterhességeknél. Az AFP-szint általában alacsonyabb (kb. 16%-kal), míg az oestriol- és az inhibin-értékek kismértékben alacsonyabbak (6, illetve 12%-kal) az inzulinfüggő, cukorbeteg várandósoknál.

Dohányzás

A szabad ß-hCG 20%-kal emelkedett dohányzó várandósok esetében.

IVF+ET

A szabad ß-hCG 10%-kal emelkedett asszisztált úton fogant terhességek esetében.

A MoM-értékek megállapítása ezen tényezők figyelembevételével történik.

Hüvelyi vérzés

Közvetlenül a vérminta levétele előtt előforduló hüvelyi vérzés befolyásolhatja a vérvizsgálat eredményét. A vérzés növelheti az AFP-szintet, így ilyen esetben javasolt a szűrővizsgálat, illetve a vérvétel elhalasztása egy-két héttel.

Korábbi, rendellenességgel sújtott terhesség

Amennyiben a várandósnak korábbi terhességében Down-kór vagy idegcső záródási rendellenesség fordult elő, a vérvizsgálat eredménye pozitívnak minősül, függetlenül a vizsgálat értékek és a körülmények számbavételével megállapított kockázati értéktől.

Összefoglalás

A Down-kór előfordulásának kockázata a várandós életkorának előrehaladtával növekszik. Míg 30 éves korban a Down-kórral sújtott terhességek előfordulása minden 1000-dik várandósnál várt, 40 éves korra ennek gyakorisága már több mint 10-szeresére növekszik.

A kromoszóma rendellenességek jelenlétét a terhességben, a magzati kromoszóma-vizsgálat igazolja, amelyhez magzati sejt gyűjtésére van szükség. A mintavételezés azonban 1-2%-os spontán vetélési kockázattal jár. Így nem kis dilemma egy olyan orvosi vizsgálatot ajánlani, ahol a beavatkozás szövődménykockázata sokszor nagyobb, mint a várható rendellenesség kockázata. Korábban a magzati kromoszómavizsgálat szükségességének megítéléséhez a várandós életkora volt az elsődleges szempont. Manapság, a komplex szűrővizsgálatok fejlődésével az adott várandósságra pontosabb kockázatbecslés végezhető és ez által megalapozottabban dönthetünk a beavatkozással járó, diagnózist adó módszer alkalmazásáról.

100%-os pontosságú teszt a Down-kór, a Patau-kór és az Edwards-kór szűrésére: NIFTY-teszt

A NIFTY egy anyai vérteszt, amely a Down-kór és két másik kromoszomális rendellenesség (Edwards-kór és Patau-kór) terhesség alatti felismerésére szolgál.

A Down-kór szűrésében jelenleg ez a legmodernebb, úgynevezett nem-invazív eljárás, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a magzat sejtjeiből történő mintavételre.

A teszt alapja, hogy a magzat örökítőanyaga (DNS) a terhesség alatt átkerül az anyai vérbe, ahol – az anyai DNS-sel összehasonlítva – akár 10-15%-os arányban is jelen lehet. Az anya vérében ma már kellő pontossággal azonosítható a magzati eredetű DNS. A NIFTY-teszt megbízhatósága minden eddigi vértesztét felülmúlja: az eddig megvizsgált terhességek esetében az új teszt minden Down-kóros magzatot kiszűrt.

Kinek javasoljuk a NIFTY-tesztet?

A NIFTY-tesztet elsősorban azoknak a kismamáknak javasoljuk, akik a Down-kór szempontjából az átlagnál magasabb kockázattal jellemezhetőek, és az elérhető legnagyobb pontosságú szűrést szeretnék elvégeztetni invazív szűrővizsgálati beavatkozás nélkül (tehát magzatvíz- vagy lepényboholy-mintavétel nélkül, amely 0,5-1%-os vetélési kockázattal jár).

Szintén ajánlott lehet a vizsgálat abban az esetben, ha a kombinált teszt eredménye alapján nem zárható ki a magzati kromoszóma rendellenesség gyanúja. A kismama ebben az esetben genetikai tanácsadáson vesz részt, amelyen munkatársunk javaslatot tehet a NIFTY-teszt elvégzésére.

A teszt ezen kívül minden olyan kismamának javasolható, aki ugyan alacsony kockázati csoportba tartozik, de a kombinált teszt 95%-os felismerési pontosságánál nagyságrenddel magasabb megbízhatóságú vizsgálatot szeretne, invazív szűrővizsgálat, és így vetélési kockázat nélkül.

Mikor végezhető el a NIFTY-teszt?

A NIFTY-teszt elvégzésére a kombinált tesztet követően, legkorábban a 12. héten, legkésőbb pedig a 17. héten kerülhet sor.

Elvileg már a 12. hét előtt is el lehetne végezni a tesztet, ekkor azonban még nagyobb az esélye, hogy az anyai vérben nem lesz jelen elegendő mennyiségű magzati DNS.

Ha a NIFTY-teszt pozitív eredményt ad, akkor el kell végeznünk a magzatvíz- vagy lepényboholy-mintavételt is. Ennek során mintát veszünk a magzati sejtekből, és magukat a magzati kromoszómákat vizsgáljuk meg, 100%-osan is igazolva a NIFTY-teszt eredményét.

Meghatározható-e a magzat neme a NIFTY-teszttel?

Igen. A NIFTY-teszt segítségével egyszerűen kimutatható, hogy a magzat fiú-e vagy lány.

Mivel az anya saját sejtjeiben két darab X-kromoszómát hordoz, vérében csak magzati eredetű Y-kromoszóma részletek fordulhatnak elő, ezek jelenléte pedig kizárólag fiúmagzat esetén jellemző.

Szükség van-e a NIFTY-teszt mellett a kombinált teszt elvégzésére is?

Igen. A kombinált tesztet azoknál a kismamáknál is elvégezzük, akik a NIFTY-tesztet választják. A kombinált teszt vérvizsgálatának eredménye 1 hét alatt megvan, így igen hamar olyan eredményhez jutunk, amely már 95%-os pontossággal kimutatja a Down-kór jelenlétét.

Ha a kombinált teszt alapján nagyon magas az esélye annak, hogy a magzat valamilyen kromoszóma rendellenességgel érintett, akkor nem javasoljuk a NIFTY-teszt elvégzését.

Ennek eredménye ugyanis 3 hét alatt van csak meg, amit ebben az esetben nem érdemes kivárni, mert ez esetben a cél a minél korábbi pontos diagnózis. Ilyenkor már invazív diagnosztikai vizsgálatot, amniocentézist, vagy lepényboholy-mintavételt javasolunk. A már meglévő magas kockázat miatt ugyanis elhanyagolhatóan kicsi az esélye annak, hogy a NIFTY-teszt a kombinált tesztnek ellentmondó, negatív eredményt adjon.

Annak eldöntése, hogy milyen diagnosztikus vizsgálat a célszerű, a genetikai tanácsadás feladata.

Mennyibe kerül a NIFTY-teszt?

A NIFTY-teszt intézetünkben 3000 RON-ba kerül.