Tudástár
 
Endometriózis

Az endometriózis​Az endometriózis betegségben az endometriumhoz – (mehnyalkahartya) hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezt a sokszor fájdalmat, de akár meddőséget is okozó szövetet nevezzük endometriózis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. A betegség gyakorinak mondható, statisztikák szerint a 20 és 50 éves kor között lévő nők 5–20%-ánál fordul elő.

 

                                                            



Endometriozis csomok, osszenovesek gyakoribb elhelyezkedese - illusztracio​Az endometriózis csomók leggyakrabban a hasüregben helyezkednek el: a petefészkeken, a petevezetéken, a méhet függesztő szalagokon, a hüvely és a végbél közötti rétegen, a méh külső felszínén és a medence hashártyaborítékán. Ritkábban előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a húgyhólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, de a végtagokon is észleltek ilyen elváltozást, ám ezek az esetek igen ritkák.
Endometriozis - lokalizacioAz endometriózis nem rosszindulatú megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti. A csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során: minden hónapban felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak. Ám a méh nyálkahártyájával ellentétben, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriózis szövet nem tud kijutni a hasüregből, ezért okozhat belső hasüregi vérzést, a szövettörmelék széteshet és kijuthat a csomóból, a csomót övező területen gyulladást és hegképződést okozhat. Ha a csomók megrepednek, attól függően, hogy éppen hol helyezkednek el, más szövődményeket is okozhatnak: újabb területre szóródhatnak, összenövések képződhetnek, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar léphet föl.

A tünetek az idő előrehaladtával erősödnek, bár bizonyos esetekben előfordul, hogy a tünetek egy időre javulnak majd újra kialakulnak.Kialakulásának okaAz endometriózis kiváltó okát jelenleg még nem sikerült meghatározni, de egyes kutatási eredmények szerint a hormonok és az immunrendszer is szerepet játszik a kialakulásában. Több elmélet is létezik, ezek közül egy azt mondja, hogy az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik azt állítja, hogy genetikai hajlam is hozzájárulhat a betegség kialakulásához.TünetekAz endometriózis leggyakoribb tünete a fájdalom, főleg a menstruációs vérzés előtt és alatt. Ezek súlyosabbak, mint a "normális”-nak mondott menstruációs görcsök. Sok beteg fájdalmat érez a nemi aktus alatt vagy után, de gyakran a meddőség illetve a rendszertelenül jelentkező, erős vérzések is tünetek közé tartoznak. A fáradékonyság, a menstruáció során fájdalmas bélmozgások, deréktáji fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés is az endometriózis tünete lehet. Az endometriózisban szenvedő nők egy csoportja tünetmentes. A meddő nők 30-40 %-ában az endometriózis és annak progressziója a meddőség oka.A fájdalom nagysága nem szükségszerűen egyenesen arányos a csomók nagyságával vagy kiterjedtségével. Kicsiny csomók, kis „bevérzésszerű" elváltozások sokkal aktívabbnak bizonyulnak, fokozottabb bennük a prostaglandin termelés, amely magyarázhatja a súlyosabb tüneteket. A prostaglandinok olyan anyagok, amelyek a szervezetben számos helyen termelődnek, több élettani folyamatban részt vesznek, az endometriózis tüneteinek kiváltásában jelentős szerepet játszanak.KezelésAz endometriózis kezelése az évek során változott, de a biztos gyógyítás módját még nem találták meg. A méh eltávolítását a petefészkekkel együtt végleges gyógyításnak tekintették, de az Endometriosis Társaság kutatásainak eredményei alapján a tünetek jelentős gyakorisággal még így is visszatérhetnek. Így a nőknek tudatában kell lenniük mindazon lépésekkel, amelyeket önmaguk védelmében tehetnek (hely hiánya miatt nem részletezzük - lásd az egyéb Endometriosis Társasági irodalom).A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat írnak fel a betegnek. A hormonokkal történő kezelés célja a peteérés meggátolása, lehetőleg hosszú távon, mert ez az endometriózis visszafejlődését idézi elő a kezelés ideje alatt, illetve hónapokra, évekre a kezelés abbahagyása után is. A hormonális kezelések közé tartoznak a fogamzásgátlók, a progesteron készítmények, a testosteron származékok (Danazol) és GnRH agonisták (gonadotrop realising hormon agonisták).A hormonális kezelés során fellépő mellékhatások gondot jelenthetnek a beteg számára.

Mivel a terhesség gyakran a tünetek átmeneti javulását idézi elő, a kutatók úgy vélik, hogy a meddőség kialakulása annál valószínűbb, minél hosszabb időn keresztül van jelen az endometriózis betegség, ezért az ezzel a betegséggel küszködő nőknek gyakran ajánlják a mielőbbi teherbeesést. A terhesség, mint az endometriózis kezelésének egyik legjobb "gyógyszere" azonban számos nehézséget jelenthet a beteg számára. Lehet, hogy a beteg még nem döntött gyermekvállalási szándékáról, ami életének egyik legfontosabb döntése. Lehet, hogy bizonyos feltételek, melyek a gyermek vállalását és nevelését lehetővé teszik (partner, anyagi lehetőségek, lakás, stb.) nem állnak rendelkezésre. Azonban lehet, hogy a beteg a diagnózis felállításakor már meddő.A terhesség vállalásának eldöntését egyéb tényezők még nehezebbé tehetik: ezeknél a betegeknél gyakoribb a méhen kívüli terhesség és a vetélés, egy tanulmány alapján a szövődményes terhességek és szülések gyakorisága is növekszik. Egyes kutatások az endometriózis családi vonatkozásaira hívják fel a figyelmet, amelynek értelmében az endometriózis és a következményes megbetegedések gyakrabban fordulnak elő a betegségben szenvedő nők leánygyermekeinél.Konzervatív szervkímélő műtét során – mely lehet nyitott hasi műtét vagy laparoszkópos – az endometriózis csomók eltávolíthatók vagy megsemmisíthetők, enyhülnek a tünetek és lehetővé válik a terhesség. Azonban, akárcsak más kezelések során, a recidívák gyakoriak.A laparoszkóppal végzett műtétek (operatív laparoscopia) egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket.

                       


Operatív laparoscopia során a műtétet a laparoszkópon keresztül végzik- lézer, elektrosebészeti berendezések és miniatürizált sebészi eszközök segítségével. Hosszabb ideje fennálló, visszatérő, elviselhetetlen panaszokat okozó endometriózis esetében radikális műtétet végeznek, a méh és a petefészkek eltávolításával.Az enyhe, vagy középsúlyos endometriózis tünetei a menopausa után általában megszűnnek, bár menopausa után levő nőkön kevés kutatást végeztek. Radikális sebészeti beavatkozás vagy menopausa után is az endometriózis és a tünetek újra kialakulhatnak, de csak ösztrogén tartalmú hormonpótló kezelés vagy más, a menopausában előforduló hormontermelő kóros állapotok következtében. Egyes kutatók véleménye szerint, endometriózis miatt végzett méh- és petefészek eltávolítás után néhány hónapig hormonpótló kezelés nem szabad történjen.Néhány endometriózisban szenvedő beteg az alternatív kezelések széles skáláját alkalmazza, beleértve a különböző táplálkozási, dietétikai megszorításokat, a hagyományos kínai orvoslást, allergia elleni gyógytermékeket és egyebeket – természetesen igen változó sikerrel.

                                              
Sulyos endometriozis: cysta,
osszenovesek
  Endometriozis csomok,
hegesedes a hugyholyag
es meh kozott  
    Kis endometriozis goc
         

 

Vissza