A krónikus kismedencei fájdalom hazai gyakoriságáról nem állnak rendelkezésre adatok. A nemzetközi adatok sem egyértelmûek ennek megítélésében. A krónikus kismedencei fájdalom komoly erôpróba a betegségben szenvedôk számára, de növekvô gyakorisága miatt kihívást jelent az ellátó egészségügyi hálózatnak is. Sok esetben keveset tudunk a kiváltó faktorokról és azok  patomechanizmusáról. A kiváltó okok közül leggyakoribbak az endometriosis, a kismedencei gyulladásos megbetegedések, a mûtétek utáni összenövések. Hasonló tünetekkel járhat az irritábilis bél szindróma, az interstitialis húgyhólyaggyulladás, a csont- és izomrendszeri vagy az idegrendszeri megbetegedésbôl fakadó fájdalom is. A fájdalom képzôdésének és moderálásának idegrendszeri mechanizmusa ismert. A pszichológiai faktorok sem hagyhatók figyelmen kívül. A pszichés állapot egyrészt önmagában fájdalmat generálhat, másrészt befolyásolhatja a fájdalom megélését. Hasonlóan más krónikus  egbetegedésekhez, a biopszichoszociológiai modell próbálja integrálni a fájdalom fizikai, pszichológiai és szociális faktorait.

Okok

​A nõgyógyászati szakambulancián megjelenõ betegek harmadik leggyakoribb panasza – a hüvelyi folyás és a vérzési rendellenesség után – a krónikus kismedencei fájdalom. A fájdalomkapu-elmélet alapján a krónikus kismedencei fájdalom szövetkárosodás, genetikai, pszichológiai, gazdasági és szociális tényezõk önálló vagy különbözõ arányú részvételével kialakuló megbetegedés. Az említett tényezõk kedvezõtlen alakulása objektív kiváltó ok nélkül is képes krónikus kismedencei fájdalmat elõidézni.

Tekintsük végig, hogy jelen ismereteink alapján mely tényezõk képezhetik a krónikus panasz objektív alapját. Az okok között nõgyógyászati, gastrointestinalis, urogenitalis, neurológiai, a váz- és izomrendszert érintõ, továbbá néhány ritka, egyéb kategóriába sorolt betegségek tartoznak. Mindezeket a következõ táblázat foglalja össze.

Nõgyógyászati okok

Ciklikus fájdalom:

– primer dysmenorrhoea;

– szekunder dysmenorrhoea: Asherman-szindróma,

cervicalis stenosis, hymen imperforatus, uterovaginalis anomália, endometriosis, adenomyosis, krónikus kismedencei pangás, visszamaradt ovarium szindróma, krónikus funkcionális cysta;

– középidõs fájdalom.

Folyamatos fájdalom:

– adhaesio,

– krónikus kismedencei gyulladások,

– endometriosis,

– visszamaradt ovarium szindróma,

– krónikus kismedencei pangás,

– kismedencei szervek prolapsusa,

– tumor (myoma, cysta stb.).

Gastrointestinalis okok

– irritabilis colon szindróma,

– gyulladásos bélbetegség,

– obstipatio,

– diverticulitis,

– hernia,

– hasi angina,

– visszatérõ parciális obstrukció,

– malabszorpciós szindróma,

– visszatérõ appendixcolica,

– carcinoma,

– felsõ hasûri fájdalom kisugárzása.

Urogenitalis okok

– recidív vizeletinfekció,

– interstitialis cystitis,

– urethraszindróma,

– kiáramlási obstrukció,

– atópiás vese,

– carcinoma.

Váz- és izomrendszeri okok

– arthritis és degeneratív gerincelváltozások,

– osteoporosis,

– coccygodynia,

– scoliosis/kyphosis – congenitalis anomáliák

– neoplasia

Neurológiai okok

– ideggyökök gerincoszlopi szûkületei,

– neurinoma,

– neurofibromatosis.

Egyéb okok

– abominalis migrén,

– akut intermittáló porphyria,

– aneurysma,

– herpes zooster,

– sarlósejtes anaemia,

– fertõzõ betegségek okozta hasmenés.

A jó anamnézis fél diagnózis. A minden részletre kiterjedõ kórelõzmény egyben a beteg bizalmának és további együttmûködõ képességének megnyerésében is segít. Tájékozódnunk kell, hogy a krónikus kismedencei fájdalom milyen hatást gyakorol a beteg életvitelére. Fel kell tárni a beteg esetleges aggodalmait, meglévõ panaszának kihatásait a munkahelyi és a családi élet dinamizmusára. A beszélgetés során kifejezetten fontos az orvos kiemelten körültekintõ érdeklõdése, empátiás

képessége. Természetesen nélkülözhetetlen a beteg részletes fizikális vizsgálata. Különleges figyelmet érdemelnek a külsõ és belsõ nemi szervek, a lumbosacralis régió, továbbá a has fizikális vizsgálata. A hasi sérvkapuk – inguinalis, femoralis – mellett külön figyelmet igényel a kismedencei descensus – cystokele, rectokele – vizsgálata. A lehetséges kiváltó okok ismeretében az anamnézis alapján szükségessé váló szakkonzíliumok eredménye segít a hatékony terápia megválasztásában és a beteg eredményes kezelésében.

Összegzés

A krónikus kismedencei fájdalom összetett – objektív okok, pszichikai és szociális tényezõk miatt kialakuló – tünetegyüttes. A pszichikai és szociális tényezõk felismerésében elsõrangú szerepet játszik az orvos-pszichológus. Mindez feltételezi a beteget vizsgáló orvosmegfelelõ empátiás képességét. A betegség pontos kóreredetének megállapításában elengedhetetlen a hate kony interdiszciplináris együttmûködés. A nõgyógyá szati objektív okok tisztázásában napjainkban elõtérbe

lépett az operatív laparoszkópia alkalmazása. A civilizált országokban az endometriosis és a krónikus kismedencei gyulladásos megbetegedések prevalenciája emelkedõ tendenciát mutat. A minél korábban felállí tott diagnózis teszi lehetõvé a célirányos gyógyszeres

kezelés beállítását. Az idõben elvégzett diagnosztikus és operatív laparoszkópia, majd az ezt követõ gyógyszeres terápia hatékony eszköz a reproduktív korban élõk fertilitásának megõrzésében vagy helyreállításában, a beteg panaszainak megszüntetésében. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számára is jelentõs költségcsökkenést

Mérsékelhetõ a krónikus kismedencei fájdalom miatt idõlegesen vagy tartósan betegállományban lévõk

társadalombiztosítási költsége, vagy a krónikus kismedencei fájdalom kapcsán manifesztálódó  szichiátriai kórképek miatt tartós betegállományba vagy idõ elõtti nyugdíjazásra kerülõ, egyébként „egészséges betegek” társadalmi rehabilitációjának költsége is. A beteg számára minimális megterhelést jelentõ operatív laparoszkópia számos esetben eredményezheti – a krónikus kismedencei fájdalmat kiváltó jelenleg ismert okok hi ányában is – a panaszok megszûnését. Negatív – minden feltételezett elváltozás nélküli – laparoszkópos lelet birtokában a beteg mélyebb társadalmi és szociális explorációja javasolt.